Volt ott egy takaró, amit egy 14 éves lány készített. A könyv állítása szerint ettől garantáltan kiürül a rongyoszsák, ne ijedjünk meg a sok darabtól, hamar kész lesz. A rongyoszsák kiürülése és a gyors eredmény reménye lelkesített. Még azt is írta, hogy siessünk az összevarrással, a vasalást csak nyomkodva végezzük, mert a blokk csupa ferde száliránnyal van körülvéve.
Az ezelőtti vasárnap délutánján a festett kékjeimet szemeltem ki homokóra célra, halvány sárgával kombinálva.
Kiszabtam 28 kékes és 28 sárga 20x20-as négyzetet, szembefordítottam kettesével őket, így lett 28 párom. Bevasaltam az átlókat és a felezőket, hogy tudjam, hol vágok majd, aztán körülvarrtam apróra állított öltéssel a szélétől talpszélességnyi távolságra mindegyik négyzetpárt. Ezután mindegyik körülvarrt négyzetet felvágtam átló és oldalfelező vonalban. Minden négyzetpárból kaptam 8 db egyenlő szárú két színű háromszöget, összesen 224-et. Csináltam a varrásról és vágásról egy ábrát:
Ezután a kis háromszögeket kettesével szembefordítva illesztettem homokórává, és folytonosan gép alá téve őket, megvarrtam a 112 db párt, ennyi kis négyzetem lett. Közben a lépések között óvatosan nyomva vasaltam is.
Szabályos 10x10 cm-es négyzetekké igazítottam őket körkéssel vonalzóval.
Most jött az összeállítás. Először megfordult a fejemben néhány kombináció nagyobb sárga négyzetekkel, aztán maradtam az eredeti egyszerű összevarrásnál. A 112 db tízcentis négyzet persze nem tesz ki egy takaróméretet, éppen csak egy babatakaróra elég, a leírás még szegélyt ajánl, de ennyire nagyot?
Valahogy folytatnom kellene, lehet, hogy kerítek köré vajszínű keretet, aztán körbeveszem vadlibákkal. Az is lehet, hogy ugyanilyeneket készítek még, ahogy elnézem, éppen ugyanennyi kell még, mint amennyi megvan.
Az ezelőtti vasárnap délutánján a festett kékjeimet szemeltem ki homokóra célra, halvány sárgával kombinálva.
Kiszabtam 28 kékes és 28 sárga 20x20-as négyzetet, szembefordítottam kettesével őket, így lett 28 párom. Bevasaltam az átlókat és a felezőket, hogy tudjam, hol vágok majd, aztán körülvarrtam apróra állított öltéssel a szélétől talpszélességnyi távolságra mindegyik négyzetpárt. Ezután mindegyik körülvarrt négyzetet felvágtam átló és oldalfelező vonalban. Minden négyzetpárból kaptam 8 db egyenlő szárú két színű háromszöget, összesen 224-et. Csináltam a varrásról és vágásról egy ábrát:
Ezután a kis háromszögeket kettesével szembefordítva illesztettem homokórává, és folytonosan gép alá téve őket, megvarrtam a 112 db párt, ennyi kis négyzetem lett. Közben a lépések között óvatosan nyomva vasaltam is.
Szabályos 10x10 cm-es négyzetekké igazítottam őket körkéssel vonalzóval.
Most jött az összeállítás. Először megfordult a fejemben néhány kombináció nagyobb sárga négyzetekkel, aztán maradtam az eredeti egyszerű összevarrásnál. A 112 db tízcentis négyzet persze nem tesz ki egy takaróméretet, éppen csak egy babatakaróra elég, a leírás még szegélyt ajánl, de ennyire nagyot?
Valahogy folytatnom kellene, lehet, hogy kerítek köré vajszínű keretet, aztán körbeveszem vadlibákkal. Az is lehet, hogy ugyanilyeneket készítek még, ahogy elnézem, éppen ugyanennyi kell még, mint amennyi megvan.
Utólag írtam hozzá a könyv címét:
C. Bogen, A. Leutwiler Patchwork - Foltvarrás
